Miért rohanjuk el életünk napjait.
 Kenyérért, jó szóért, vagy másért talán?
 Hiábavaló minden küszködés,
 S mindez indok hazugság csupán.
 Kibúvó e rohanás, hogy meg ne álljunk,
 S számot vetni ne kelljen bennünk.
 De előbb, vagy utóbb eljön e nap.
 S minél később, annál fájdalmasabb lesz nekünk.