Miért rohanjuk el életünk napjait. Kenyérért, jó szóért, vagy másért talán? Hiábavaló minden küszködés, S mindez indok hazugság csupán. Kibúvó e rohanás, hogy meg ne álljunk, S számot vetni ne kelljen bennünk. De előbb, vagy utóbb eljön e nap. S minél később, annál fájdalmasabb lesz nekünk.