Sok rejtélyes Bibliai város tűnt el a feledés homályában, melyekről még évezred múltán is keveset, vagy semmit nem tudunk. A régészeti feltárások ezen elfeledett városok számát csökkentették, hiszen ma már ismerjük többek között Babilon, Ninive, vagy Jerikó városának helyét, és valamilyen mértékben bepillantást kaphatunk mindennapjaikba, a felszínre került leletek alapján. 
 Nem minden város fedte fel azonban magát a homályból. Ezek közé tartozik, a mesés aranyáról ismert Ofír is, melynek felkutatására indulunk. 
 Ofír városa a Bibliában több helyen is szerepel, legtöbbször, mint a legjobb minőségű arany lelőhelye. Salamon és Josafát királyok történeteiben mindketten szerettek volna eljutni, hosszabb tengeri utakra alkalmas Társis típusú hajóikkal Ofirba, de csak Salamonnak sikerült. 
 De hol lehetett a mesés kincsű város? A feltételezések több területet is megjelölnek, Dél, illetve Északkelet-Afrikát, az Arab-félsziget Délkeleti-i részét, Indiát, Srí Lankát vagy Malajziát. Nézzük pontosan mit tudunk, milyen adatok állnak a rendelkezésünkre. 
 A Biblia több árucikket is felsorol, melyeket Ofirból, vagy az Ofiri útról hoztak magukkal Salamon hajói. 
 „És a Hírám hajója is, mely aranyat hozott Ofirból, ébenfát is hozott Ofirból nagy bőséggel és drágaköveket…Mert a király Társis hajója, a mely a tengeren Hírám hajójával járt, minden három esztendőben egyszer fordult meg, s hozott a Társis hajó aranyat, ezüstöt, elefántcsontokat, majmokat és pávákat.” (I. Királyok 10:11,22)
 Honnan származhattak ezek, hiszen nem csak napjainkban, de valószínűleg abban a korban is, aki megtehette, a legjobb minőségű árukhoz a származási helyükön juthatott hozzá. 
 A felsorol állatok és növények elég jól körülhatárolható földrajzi egységre vezetnek el bennünket. 
 Először is tudjuk azt, hogy a hajók Esiongáberben készültek, és innen indultak útnak, mely az Arab és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai öböl északi végén található. Ha megnézzük a felsorolt árukat az útirány nyilvánvalóvá válik. Először délnek haladtak a Vörös-tengeren, majd keletnek fordultak, India felé. Egyedül ez a terület az, ahonnan be tudták szerezni a felsorolt árukat, hiszen India az őshazája több ébenfafajnak, az Ázsiai elefántnak, számos majomfajnak, és szinte kizárólagosan a páváknak. Bár a gyémánt nem az egyetlen drágakő, de mindenképpen a legkeresettebb, melyet a XVIII. század végéig egyedül Indiában termeltek ki, és szintén egykor itt termeltek ki nagymértékben aranyat és ezüstöt is. Ezen kívül Srí lanka drágakövekben gazdag terület mind a mai napig. 
 Kutatási területünket tovább szűkítheti egy írásos emlék, melyet a Salamoni korhoz tőlünk közelebb álló emberek vetettek papírra. A Septuaginta, az Ószövetség i. e. 250 körül Egyiptomban elkészült görög fordítása, az Ofir nevet a „Σουφιρ” (Szoüfir) szóval fordítja, mely India Kopt nyelven használt megnevezése. 
 Leszögezhetjük tehát, hogy Ofir helye, - mely talán nem egy város, hanem egy terület neve - nem határozható meg pontosan, de nagy valószínűséggel India, vagy Srí Lanka területén helyezkedett el.