Fáj a test, szív, a seb, Mit ütöttek, s ütöttem? Fáj az én, s nem fáj a te, A te sebed, mit ütöttem? Így ülünk együtt testvér. Így szeretsz, s szeretlek? Ez a lélek mi összeköt? Az általa adott égi rend? Eredménye minősíti Minősítsd te magad! Erre vágytál, s vágytam? Úgy érzed minden rendben van. Van ki egyenlőbb, egyenlők között, S van ki fentről rád tekint. Ezt akarta Ő, e rendet, Vagy a rend lett, mi fölé került? Az alkotó eltűnt szemünk elől, S marad mi emberi, mi nem fáj nekünk. Életünk s hitünk rendje, Mit sajnos sokszor, mi rendezünk.