Fáj a test, szív, a seb, 
 Mit ütöttek, s ütöttem?
 Fáj az én, s nem fáj a te,
 A te sebed, mit ütöttem?
 Így ülünk együtt testvér.
 Így szeretsz, s szeretlek?
 Ez a lélek mi összeköt?
 Az általa adott égi rend?
 Eredménye minősíti
 Minősítsd te magad!
 Erre vágytál, s vágytam?
 Úgy érzed minden rendben van.
 Van ki egyenlőbb, egyenlők között,
 S van ki fentről rád tekint.
 Ezt akarta Ő, e rendet,
 Vagy a rend lett, mi fölé került?
 Az alkotó eltűnt szemünk elől,
 S marad mi emberi, mi nem fáj nekünk.
 Életünk s hitünk rendje,
 Mit sajnos sokszor, mi rendezünk.