Van egy dallama az én életemnek,
 Melyet se te, se én nem ismerek.
 A kotta annál van, ki alkotott engem,
 Engedj Istenem hangszered lennem.
 Te légy a zenész, s én a hegedű,
 Így lesz életem zenéje gyönyörű.
 S visszanézve, talán mosoly ül a számra,
 Oly csodásan szól majd éltem zeneszáma.