Van egy dallama az én életemnek, Melyet se te, se én nem ismerek. A kotta annál van, ki alkotott engem, Engedj Istenem hangszered lennem. Te légy a zenész, s én a hegedű, Így lesz életem zenéje gyönyörű. S visszanézve, talán mosoly ül a számra, Oly csodásan szól majd éltem zeneszáma.