A szeretetnek látványból szentelni egy napot,
 Nagyobb veszély, mint hirdetni, hogy Istent elhagyod.
 Ó bár volnál teljesen hideg, vagy hév,
 S választanád Istent, vagy e világ hercegét.
 Mert Istent választva biztos lenne üdvöd,
 Ő nem csal meg, s mindig tart eléd egy tükröt,
 Hogy ez által hibáid te magad vedd észre,
 S ha észrevetted, Ő segít és kiment belőle.
 Vagy dacból választva istened lesz Sátán,
 Ki miután tönkretett, prédául hagy árván.
 De még ez előtt van kiút e kútból,
 Mert tisztán válik el a másik út, ez úttól.
 De ha külső szeretettel az ördöghöz térsz,
 S benned a két út összefolyik végképp.
 Hogy tudsz visszatérni az Isten felé?
 Hisz báránybőr van rajtad, de farkasként élsz!