A szeretetnek látványból szentelni egy napot, Nagyobb veszély, mint hirdetni, hogy Istent elhagyod. Ó bár volnál teljesen hideg, vagy hév, S választanád Istent, vagy e világ hercegét. Mert Istent választva biztos lenne üdvöd, Ő nem csal meg, s mindig tart eléd egy tükröt, Hogy ez által hibáid te magad vedd észre, S ha észrevetted, Ő segít és kiment belőle. Vagy dacból választva istened lesz Sátán, Ki miután tönkretett, prédául hagy árván. De még ez előtt van kiút e kútból, Mert tisztán válik el a másik út, ez úttól. De ha külső szeretettel az ördöghöz térsz, S benned a két út összefolyik végképp. Hogy tudsz visszatérni az Isten felé? Hisz báránybőr van rajtad, de farkasként élsz!