Egy mag mely víztelen, S tán élettelen, s mozdulatlan. Valamely élet vége, s eleje. S hogy életre keljen mi kell? A víz, mely nemcsak körülveszi, de átjárja, Részévé válik, s felébreszti mély álmából. Hogy ne legyen része az örök pusztulásba. S az olaj, mely mint energia a száraz magban van jelen. Melyet kipréselni vágyunk, hogy étkünk, s éltünk legyen. S a tűz, mely a vizet, s az olajat életté égeti el. Ez kell. S így a vízzel, s olajjal, mely önnön részévé vált, Megpróbáltatva a tűz hevében, Új életre kelve nőhet fel, egy végtelen vetésben.