Egy mag mely víztelen,
 S tán élettelen, s mozdulatlan.
 Valamely élet vége, s eleje.
 S hogy életre keljen mi kell?
 A víz, mely nemcsak körülveszi, de átjárja,
 Részévé válik, s felébreszti mély álmából.
 Hogy ne legyen része az örök pusztulásba.
 S az olaj, mely mint energia a száraz magban van jelen.
 Melyet kipréselni vágyunk, hogy étkünk, s éltünk legyen.
 S a tűz, mely a vizet, s az olajat életté égeti el.
 Ez kell.
 S így a vízzel, s olajjal, mely önnön részévé vált,
 Megpróbáltatva a tűz hevében,
 Új életre kelve nőhet fel, egy végtelen vetésben.